HTML

Kis Magyar Dekameron

Az Unió Film és a Litera közös projektje.

A LITERA SZERZŐI

IMPRESSZUM

Nagy Gabriella és Szekeres Dóra projektfelelősök.

Kapcsolat:

magyardekameron@gmail.com

litera@litera.hu

Utolsó kommentek

Friss topikok

2010.03.16. 18:53 magyardekameron

C. Lecce: Az egyezség

Címkék: c lecce

 

 

 

 

Jólöltözött fiatal fiú szedi lépteit az új építésű társasházak között. A kezében cédulát szorongat, melyet újra és újra megnéz:

„Nóra – Fügefa utca 17. V. emelet17. 517-es kapucsengő. 17óra.”

Tizenhét, tizenhét, ismételgeti halkan önmagának, miközben a házszám táblákat fürkészi, majd hirtelen megáll és felnéz. Megérkezett. A 17-es számú ház előtt áll.

Idegesen az órájára pillant, néhány perc van ötig. Kezéből az izzadságtól átázott papírt öltönye egyik zsebébe gyűri, némi keresgélés után ugyanonnan egy szál cigarettát húz elő, amit harmadszori próbálkozására sikerül is öngyújtójával meggyújtania, majd az épület előtt fel alá sétálgatva szívja el, miközben félpercenként óráját lesi.

 

Mindeközben az ötödik emeleten, egy negyvenes évei elején járó nő készülődik. Elégedetten nézi magát a teljes alakos tükörben, szája szegletében kissé elmosolyodik, majd meggyújt néhány gyertyát, és elhúzza a sötétkék függönyöket. A kaputelefon hangja töri meg a csendet:

- Ki az?

- Én vagyok, András, öt órára beszéltük meg... –szól vissza a kissé remegő hang.

- Igen, már vártalak, gyere fel!

 

- Szia, Nóra vagyok. –nyújt kezet a nő-, Gyere beljebb!

- Szia, András.

- Erre, a nappaliba menj... csüccs le!

 

András egy elegánsan berendezett, fülledt hangulatú szobában találja magát, zavartan leül a bőr kanapéra. Ideges, a kezét tördeli, de szemét nem tudja levenni a nő formás idomairól. Nóra nem ül le, kezével a kanapé melletti bőrfotelra támaszkodik, kerek fenekét enyhén kitolva tartja, így vizslatja vendégét.

- Szóval, András... idősebbnek gondoltalak.

- Pedig tizenkilenc vagyok, ahogy mondtam! Akkor ez most baj?

- Nem, egyáltalán nem. –mosolyodik el a nő. Hisz tudod, megbeszéltük, feljössz, és eldöntjük, hogy szimpatikusak vagyunk-e egymásnak, csak akkor lépünk tovább.

- Igen-igen! –vágja rá a srác.

- Meg aztán nem tudom, hogy én tetszem-e neked, erre számítottál? –miközben körbefordul, hogy András még jobban szemügyre vehesse őt! Láthatóan élvezi a helyzetet.

- I-i-igen – nyögi ki végül a fiú, majd akaratlanul is megnyalja a száját.

- Kérsz valamit inni? Úgy látom kiszáradt a szád!

- Nos, egy pohár valami jólesne.

 

Nóra elindul a konyhába, majd néhány pillanat múlva két pohárral a kezében tér vissza, és egyenesen András mellé telepedik le. Combját enyhén a fiúhoz nyomja, miközben átnyújtja az egyik poharat.

- Tessék, egy kis pezsgő, azt hiszem, ezt megérdemeljük!

- Köszönöm! Hmm, nagyon finom.

- Örülök, ha ízlik. És? Először teszel ilyesmit?

- Igen ez az első alkalom.

- Láttam rajtad, elég feszült voltál, amikor beléptél. De itt és most, csak a kettőnk élvezete számít! –suttogja Nóra, miközben egészen közel hajol, majd szájon csókolja a fiút. - Nos? Tetszem neked? Mutasd meg, hogyan tudsz kényeztetni engem! Gyere, csábíts el, tégy magadévá!

Az ez idáig félénk srác eddigi minden idegessége egy pillanat alatt elszáll, hevesen csókolni kezdi a nőt. Érezhetően teljesen felizgult az érett nő határozottságától és rámenősségétől. Fiatalos hévvel esik neki a nőnek, aki pontosan ezt szerette volna elérni. A felajzott fiú egy mozdulattal letépi róla a ruhát, vadul Nóra formás melleit, fenekét csókolja-harapdálja. A hálószobáig már nem jutnak el, itt és most, azonnal meg akarja kapni, magáévá akarja tenni. A nő végül teljesen megadja magát ifjú szeretőjének, vad szeretkezésük élvezetének hangja messzire hallható.

 

Nóra hanyatt fekve cigarettázik a kanapén, a fiú oldalt fekszik mellette, kezében engedelmesen hamutartót tart, lesi, hogy a nő mikor szeretne hamuzni.

- Jól érezted magad? –kérdezi a fiú.

- Igen nagyon! Sőt, ahhoz képest, hogy neked ez az első alkalom volt így, nagyon jól csináltad. Nem is tudom, mióta nem élveztem már így a szexet.

A fiú elmosolyodik.

- Köszönöm az elismerést egyébként most éppen evezni járok, mivel....

- Ne! Bocs, de nem érdekel a magánéleted! –mondja a nő, miközben egy köntösbe bújik. –Emlékezz miért vagy itt! Ez a szexről szól, én egy szolgáltatást rendeltem tőled és abban a magánéleti beszélgetés nem volt benne!

- Ok. Te vagy a megrendelő.

- Így van!

Ebben a pillanatban a kaputelefon jelzi, hogy valaki a kapukóddal belépett a lépcsőházba.

- A férjem!

- Férjed van? Ezt nem mondtad!

- Öltözz már, el kell tűnnöd!

András kapkodva öltözni kezd, Nóra az ajtó felé lökdösi, egy pillanatra megállva még egy utolsó csókot ad neki, s köntöse zsebéből egy kisebb köteg pénzt nyújt felé.

- Köszönöm az izgalmas délutánt András, remélem ennyi elég lesz.

A fiú láthatólag zavarba jön, majd a pénzt a nadrágja zsebébe tolja. Pontosan akkor áll meg a lift előtt, amikor annak ajtaja kinyílik. Egy középkorú, férfi lép ki belőle, aki odaszól a fiúnak:

- Uram, a slicce! Lent van!

- Oh, köszönöm. –motyogja zavartan András, felhúzza, majd elindul a földszint felé.

 

A férfi belép az ötödik emelet tizenhétbe.

- Ő volt az? –kérdezi szinte köszönés nélkül

- Igen, ő! – válaszolja mosolyogva Nóra

- Mondtad, hogy van férjed?

- Nem, csak most, hogy jöttél. Ettől kissé meg is ijedt! –nevet Nóra

- Azért azt nem gondoltam volna, hogy találsz majd valakit, aki valóra váltja a legvadabb álmodat és belemegy egy ilyen szerepjátékba.

- Hogy férfi prostiként eljöjjön egy vadidegen házba?

- Pontosan.

- Látod, ilyenek vagytok ti férfiak! Mindent a szexért.

- Tudod, örülök, hogy egy ilyen nővel élek együtt, mint te, és ahelyett, hogy hagytuk volna zátonyra futni a házasságunkat, szabadon kiélhetjük a vágyainkat. Viszont most én jövök, ugye így szólt az egyezségünk?

- Én is örülök, most te jössz! De meg kell jegyeznem ez a srác elég ügyes volt!

- Igen? Na, ehhez nekem is lesz még pár szavam!

Azzal a mozdulattal a férfi felemeli Nórát, karjába veszi, megcsókolja és elindul vele a hálószoba irányába.

 

Ez idő alatt az utcán egy örömittas fiatalember sétál peckesen, kezében cigaretta, zakója hanyagul a karján pihen. Zsebéből előveszi az imént kapott köteget, majd elneveti magát:

- Már megijedtem, hogy igazi pénzt ad, na, nem baj, sztorinak így is jó lesz.

Ezzel egy mozdulattal a legközelebbi kukába hajítja a csomag játékpénzt.

 

 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kismagyardekameron.blog.hu/api/trackback/id/tr721844916

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.