HTML

Kis Magyar Dekameron

Az Unió Film és a Litera közös projektje.

A LITERA SZERZŐI

IMPRESSZUM

Nagy Gabriella és Szekeres Dóra projektfelelősök.

Kapcsolat:

magyardekameron@gmail.com

litera@litera.hu

Utolsó kommentek

Friss topikok

2010.03.16. 18:10 magyardekameron

Pénzes Tímea: Az egyiknek sikerül…

Címkék: pénzes tímea

A negyvenes éveiben járó nő két nagy bevásárlótáskát cipel hazafelé. Szedi a lábait, érkezik a szerelő, úgy kéredzkedett el a munkahelyéről. Látszik, hogy szeretne magára adni, de nincs miből. Proli módra festi magát, erős kék szemhéjfesték és piros szájrúzs. Útközben megáll, a két táskát maga mellé rakja, és hosszasan nézi a két képből álló krémreklámot: az egyikről egy kisimult bőrű hölgy, a másiról egy ráncos, megtört arc néz vissza rá: ha nem használja, ilyen lesz.

- Ilyen leszek, sóhajt, és újra megragadja a táskákat. Feltűnik egy samponreklám: selymes, életerős haj. Csak lopva pillant rá.

- Rohadt reklámok!

A szerelő az ajtó előtt áll a félhomályos lépcsőházban.

- Rám hozza a frászt! Régóta vár? Siettem.

- Nyugodjon meg. Épp most érkeztem, szól kedvesen a szerelő.

Szép a hangja, gondolja a nő, és elmélázik.

- Ha már megérkezett, beengedne?, kérdezi a szerelő, és megfogja a két szatyrot.

- A férjemnek eszébe sem jutna, mormolja a nő. Vén kujon!

Belépnek a lakásba. A nő a szerelőn felejti a tekintetét: milyen szép a teste, gondolja. Még akár egy izgalmas délután is összejöhet! A szerelő észreveszi, hogy nézik. Lehajol a konnektorokhoz.

- Szóval ezekkel van gond?, kérdezi. - Életveszélyesek, állapítja meg.

A nő megáll a szerelő fölött, és nézi, ahogy lehajol, ahogy leguggol, ahogy a táskájához lép.

- Lefürdök, mondja hirtelen.

A szerelő ránéz.

- Siettem, magyarázkodik a nő, és már hátat is fordít. A fürdőszobában felhangzik a csobogó víz.

A nő vetkőzni kezd, de a nappaliban. Lassan bújik ki a pulóveréből, ahogy a filmekben látta. A szerelő megfordul, feláll, és bámulja. A nő kopott farmerben és elnyűtt csipkés melltartóban áll, és elkezdi mozgatni a csípőjét.

- Kis vadmalacom!, búgja, és a szerelő felé nyújtja a kezét. - Nem lett piszkos az én kis vadmalacom?

A szerelő csodálkozva végignézi a kezét, a karját, a munkaruháját a mellkasán és a lábszárán. Minden tiszta.

- Tegnap mosta ki az asszony, feleli.

Érzi, nem volt helyénvaló ez a mondat. Gyorsan helyesbít:

- Kis röfim!, és csücsörít hozzá.

 

A nő férje a kocsmában üldögél, a korsót odacsapja a pulthoz.

- Az én asszonykám olyan asszony!, mondja részegen. - De olyan asszony! Érjek csak haza! Úgy elkapom, hogy csak úgy…! Pont úgy!

Alig bírja kiejteni a szavakat. Aztán kiissza az utolsó kortyot, és leteszi a pénzt a pultra.

- A többi a tied, komám!

És elindul hazafelé. A kocsma pár saroknyira van a lakástól.

- Ülj csak le ide, nagyságos uram!, üti meg a fülét egy hang.

Egy nő üldögél a Nyugati pu. egyik mellékutcájában egy ház oldalának hosszú és széles bemélyedésében, jókora kartonszobában, egy hálózsákon.

- A nappaliban nincs senki?, kukucskál ki.

A nő kartonja egy másik kartondobozzal szomszédos, de a férj a sok vacak közt nem lát senkit. A fejét ingatja.

- Akkor jó. Akkor nem kell beszarnunk. Az a részeg féreg ma már nem dugja ide az orrát. Legalább nyugtunk lesz attól a mocsoktól.

A férj látja, hogy a nőnek nincs ki a négy kereke, de leül mellé, úgy érzi, pihennie kell. A nő nem tűnik hajléktalannak. Mintha ő is csak megpihent volna. Színes, csipkés ruhája jól áll rajta, valaha szép nő lehetett. A nő átkarolja, és vigyorogva a férj kezét csókolgatja.

- Csodás kis keze van! Maga igazi férfi! Nem mint az a görény, búgja.

A férfi nem bír megmozdulni. Érzi, elnehezülnek a végtagjai. Nem hagyta abba időben az ivást. Akárcsak máskor. Elbódul. Elbódítja ez a boszorkány? A nő a ruháján keresztül simogatja. Néha eltűnik a keze a ruharétegek alatt is. Aztán a karton nyitott oldalára egy függönyt akaszt.

- Nekem az én kis asszonykámon kívül senki nem kell!, kiáltja a férj, és kiszabadítja magát a nő öleléséből. Hadonászik, feláll, de visszaesik. - Majd’ behugyozok, morogja.

- Gyere, dugd csak itt ki! Ezen a lyukon! – és jókat nevet. Amikor a férj nagy sokára végez, hátrahúzza magához.

- Te kis hugyos Tóni! Most már nem lehet baj! Mindjárt csodát látsz!, kacsint rá, és munkához lát.

A férj előtt hol egy gyönyörű, csábos tündér, hol egy vén szipirtyó képe tűnik fel homályosan.

 

A nő kigombolja a szerelő kabátját, kihámozza a nadrágjából és az ingéből. A férfi gyámoltalanul áll, nem tudja, hogyan segítsen. Nincs ilyen helyzetekhez szokva. A nő folyamatosan suttog, és simogatja a férfit:

- Micsoda test! Mint a reklámokban. Te vagy az álompasim! Ilyen férfias kezekről álmodok minden éjjel! Ilyen csodás izmokról!, suttogja a fülébe a filmekből és a reklámokból ismert mondatokat.

Magával húzza a szőnyegre a férfit, és dörgölődzik hozzá, ahogy csak tud, majd maga fölé húzza. Mindenestül ölel, mint egy veszett medúza.

- Mutasd meg, mit tudsz!

 

A sötétben csak két test részleges mozgását látjuk. A hajléktalan nő egy kis időre eltűnik a férj nadrágjában, aztán megint az inge alatt matat. A férj nem nyúl a nőhöz. Úgy érzi, eszméletét vesztette, és képtelen megmozdulni. Lecsúszva érzékeli, hogy rajta kívül álló erők kezében van. A csábos szajháéban és a torz arcú banyáéban. A nő megfogja a férj kezét és „oda” tapasztja. A férj önkéntelenül simogatni kezdi őt. A nő kéjesen mozog. Az olykor felbukkanó járókelők csak a függöny enyhe mozgását látják.

- Beszarás, milyen fasza gyerek vagy!, mondja a nő.

 

A szerelő a markába fogja a méretes melleket.

- Micsoda nap! Mert megérdemlem!, lihegi a nő a reklámmondatokat, és várja, hogy a férfi végre a lényegre térjen. De a szerelő csak csókolgatja.

- Elég az előjátékból, emeli meg mosolyogva a nő a fejét.

A szerelő megmerevedik, feje a nő hasán pihen. A nő felül.

- Most meg mi ütött beléd?! Elaludtál?

- A munka jár a fejemben. Még nem szereltem meg a…

A nő hitetlen szemekkel néz rá!

- Te férfiak szégyene! Utolsó szemétláda! Te aljas! Hát minek jöttél? Mit keresel itt? Hogy vinne el a rosseb!

 

A férj csapzottan, lihegve nyit ajtót. Meglepetten néz az ingét gomboló szerelőre.

- Hát az asszony?

- A mosdóban. Én végeztem is.

- Dehogy végeztél, jön ki a fürdőszobából szemrehányóan az asszony. Egy törülközőt tekert hanyagul magára.

- Hát te?, kérdezi a férj. - Mit meztelenkedsz?!

- Én is ezt kérdem magamtól, mondja felháborodottan és egyben beletörődötten.

A szerelő fogja az olajos táskáját, és elköszön.

 

A nő ledobja magáról a törülközőt és magára húzza a férjét.

- Te büdös disznó, húzza az orrát. - Te szeszkazán! Te huligán!, és magára rántja a szőnyegre, ahol előbb a szerelővel hempergett.

- Akarlak, nagyon akarlak, csak téged akarlak!, nyögi ábrándos hangon. - Mutasd meg a te kis röfikédnek, hogy mit tudsz!, mondja durván és búgón egyszerre, és kígyózik alatta.

A férj úgy fekszik rajta, mint egy gerendafa.

- Most csak a szívemmel tudlak szeretni, asszony, ismeri be.

A nő lelöki magáról, és megadóan bemegy a fürdőszobába.

- Még a víz is kihűlt, sziszegi a fogai közül, de belemászik a kádba, hogy lehűtse magát. – Pedig milyen jól indult minden!

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kismagyardekameron.blog.hu/api/trackback/id/tr881844771

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.