HTML

Kis Magyar Dekameron

Az Unió Film és a Litera közös projektje.

A LITERA SZERZŐI

IMPRESSZUM

Nagy Gabriella és Szekeres Dóra projektfelelősök.

Kapcsolat:

magyardekameron@gmail.com

litera@litera.hu

Utolsó kommentek

Friss topikok

2010.03.16. 20:19 magyardekameron

Petrik Iván: Krizokolla

Címkék: petrik iván

Kapos Orsolya 24 éves csinos, fiatal alkalmazott. Munkahelyén, egy belvárosi toronyház felső emeletén idősödő férfi mosolyog rá és az iránt érdeklődik, hol tudna dohányozni, esetleg egy kis friss levegőt szívni ebben az üvegkalitkában. A lány átvezeti néhány szobán és a tetőre vezető feljáróhoz kalauzolja. Itt nyugodtan elszívhat egy cigarettát, de ne menjen tovább. A férfi továbbra is őt nézi. Nagyon ismerős nekem. Biztosan találkoztunk már. A lány nem hallja ezeket a szavakat, az épület előtti teret figyeli, ahol egy motoros majdnem átgázol egy fiatal férfin. Orsi sarkon fordul, de a mellette álló férfi visszatartja. Ezt fogadja el tőlem, nekem már úgy sem lesz rá szükségem. A lány akaratlanul is átveszi a kis csomagot, mosolyog és rohan a lifthez, majd ki az irodaház elé. Lent megtalálja a motort, nézi a környező utcákat, sehol egy teremtett lélek. Nem tudni, kit keres, a motorost vagy a gyalogost (Józsa Lászlót), aki éppen a rendőrségre tartott. A lány befordul a térről nyíló egyik utcába, és a saroktól nem messze lévő kávézóba lép. Egyetlen vendég sincs, leül, kávét rendel.

Józsa László, 23 éves fiatalember egy csendes nyári nap reggelén elsétál a rendőrségre és bejelenti, hogy ő Gács Elemér reinkarnációja. Az ügyeletes tiszt nyugodtan fogadja a hírt. Orvoshoz kellene küldeni a fiút – gondolja, de zavarba ejti a fiatal férfi nyílt tekintete, óvatos magabiztossága. Ezért felteszi a kérdést: Ki az a Gács Elemér? Józsa mesélni kezd. Nem messze tőle lakik, idősebb férfi, feleséggel, gyerekkel, állandósuló rossz közérzettel. A felesége megcsalja, munkatársai megvetik… Bocsánat, inti le a rendőr. Szóval ez a Gács, ez él? Ha jól tudom… Persze, vágott közbe Józsa. Hát pont ez a bökkenő. Ezért jöttem a rendőrségre. Ez a Gács már meghalt, csak valahogy itt maradt. Azért ilyen az élete, pontosabban azért nincs is élete. Arra szeretném kérni önöket, hogy intézkedjenek. Az ügyeletes tiszt erre mégiscsak összegyűri a papírt, amelyre eddig felírta a fontosabb adatokat. Ide figyeljen fiam, azt hiszem az lesz a legjobb, ha maga most… Józsa illedelmesen végighallgatja a rendőrt, csak utána áll föl és távozik az épületből. Hát igen, ez mégiscsak hiba volt. Mit is várhattam a rendőrségtől?

Orsi telefonja csöng. Te engedted fel a tetőre ezt a férfit? Kit? Ha meghal, neked is véged. Az ideges férfihang alig hagyja szóhoz jutni a lányt. Nem tudom, miről beszélsz, nem is érdekel. Felmondok. A telefont leteszi, aztán a szemetesbe dobja. Kérek egy konyakot! A pincérlány (Ági) azonnal hozza, és leül vele szemben. Rossz hír? Nem tudom. Valamivel később komor tekintetű férfiak lépnek be a kávézóba, olyanok, akik az életüket tették rá, hogy fenyegető külsőt öltsenek. Ön Kapos Orsolya, fordulnak Ágihoz. Nemet int, mosolyog. Ön Kapos Orsolya? Igen. Kérem adja át azt a csomagot, amit ma reggel Gács Elemértől vett át. Ne haragudjanak, de én nem kaptam senkitől semmit. Dehogynem, a belső kamerák rögzítettek mindent. A lány tényleg nem tudja, miről van szó, kiment a fejéből az a mozdulat, amivel elrakta a kis csomagot. Ági félreértve a helyzetet és valami súlyosabbat, talán drogot sejtve az ügy hátterében, barátnője segítségére siet. Lekapcsolja az áramot a kávézóban, s a pincehelyiségben váratlanul tökéletesen sötét lesz.

Józsa kilép a rendőrség kapuján, autóba száll és dolgavégezetlen, kicsit rosszkedvűen elindul a munkahelyére. A második sarkon azonban, ahová szabálytalanul fordul be, alacsony, pocakos, fiatal rendőr állja útját. Elkéri az iratait, megvizsgálja alaposan az autót, az elakadásjelzőt firtatja. Végül felszólítja Józsát, hogy tartson vele. A fiú beletörődve követi, de nem a rendőrség épületébe térnek vissza, hanem egy omladozó bérház udvarába lépnek. A földszinti szükséglakás szűkös konyhájában vénséges vénasszony levest főz. Józsát furcsa érzések fogják el, a konyha gőzeiben mindent nagyon egyértelműen szépnek lát, bár nem érti, miért. Szóval ő az – kérdezi az öregasszony, majd megsimogatja Józsa fejét, és egy tányér levest tesz elé. Az asztal alól előhúz egy hokedlit, leül, és komolyan a fiú szemébe néz. Egyetlen módon szabadulhatsz meg az életedet eltorlaszoló halottól. Ha beváltod az ő be nem váltott vágyait. Józsa elsápad, honnan tudnak ezek minderről. Először: légy szerelmes! Másodszor: ne tégy semmit! Ez fontos, ne tégy semmit, ne cselekedj! Harmadszor… harmadszor: szerezz egy darab krizokollát. Mit? Az öregasszony azonban már nem rá figyel, nem válaszol. A rendőr zökkenti ki megrökönyödéséből. Nincs sok időd. Bekapcsolja a tévét, ahol egy hírműsorban éppen arról számolnak be, hogy ismeretlen férfi mászott ki egy épület tetejére, és öngyilkossággal fenyegetőzik. Amint Józsa odapillant éppen Gács Elemért látja, ahogy kifejezéstelen arccal bámul a mélybe. Ha még egyszer meghal, folytatja a rendőr, neked is véged. Józsa visszabandukol az autójához. Meglepve tapasztalja, hogy ezúttal nincs behajtani tilos tábla az utca elején.

Kapos Orsolyát a pincérlány kirángatja az értetlenül forgolódó rendőrök közül, majd a kávézó hátsó bejáratán mindketten távoznak. Az utcasarkon túl egy gazdátlan robogóba botlanak, Ági már indít is, és elviharzanak a térről. A kikötő felé menekülnek. Egy pillanatra látják a bánatos Józsát, amint hajóra száll. Alig vetnek rá egy pillantást, továbbhajtanak. S bár nem sokkal később tisztázzák, hogy nem üldözi őket senki, folytatják a menekülést. Járművet cserélnek: a robogót autóra, majd az autót biciklire. Közben parókát szereznek, napszemüveget, igazolványaikat megsemmisítik, álbajuszt ragasztanak. Többször átöltöznek. Végül Ágiék nyaralójában kötnek ki, megpróbálják színüket megváltoztatni, tehát napoznak. És ha itt is ránk találnak? Én feltartom őket, te pedig menekülj a vízbe – magyarázza Ági, majd petárdákat vesz elő, és mintha máris itt lennének az üldözőik, hatalmas tűzijátékot rendez. Orsi közben beleveti magát a vízbe, és átúszik a szemközti szigetre.

Józsa a rendőrségről a munkahelyére siet. Egy szárnyashajó konyháján dolgozik, kisebb feladatokat bíznak rá, leginkább mosogat. Miután elindulnak, az ablakból a partot nézi, a lassan elhaladó fákat. Képtelen ellenállni a látványnak, kimászik az ablakon, leül a hajó peremére. Főnöke többször rászól, majd megpróbálja visszaráncigálni a konyhába. Felmondok, suttogja halkan a fiú, aztán megfordul és belezuhan a vízbe. Ki tudja, talán az életéért küzd, vagy hagyja, had sodorja a víz. Egy szigeten ér partot. Leül, a vizet nézi, háta mögött fák, a fák mögött valahol nem messze a másik part, ahová éppen ekkor lép ki Kapos Orsolya. Kezében a kis csomagot tart, amit reggel kapott az ismeretlen férfitől, és egyre biztosabb abban, hogy végre tényleg megmenekült. Ettől a pillanattól fogva együtt mozdulnak, egyszerre indulnak a sziget belsejébe, és régi szerelmek egyértelműségével találkoznak félúton. Nem szólnak egy szót sem, beszélni majd csak jóval később fognak. Felnyitják a kis csomagot, amiben egy apró féldrágakövet találnak. Ezután kizárólag egymásra figyelnek.

Az esti hírműsorokban már csak rövid hírként szerepel: a toronyház tetejére kimászó férfi nyomtalanul eltűnt. Kilétét nem sikerült megállapítani. Nem halt meg, de nem is él, senki sem tudja, mit akart, mi lett vele.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kismagyardekameron.blog.hu/api/trackback/id/tr381845255

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.