Szinyei Merse Pál Majálisa elevenedik meg a film első kockáin. Magyarország. A fehér kalapos férfi kitépi a pongyola pitypangot és odaszteppel a rózsaszín ruhás, vörös hajzuhatagú hölgyhöz és leguggol majd átadja a növényt, a nő meg az arcába fújja a pihéket, porzókat és termőket. A férfi dörzsöli a szemét és nevet. Közben a fekete, csokornyakkendős férfi megsértődik és elővesz a zsebéből egy pisztolyt és rögtön hasba lövi a kedves betolakodót. Vér folyik, összeesik az ajándékozó. Mindenki felugrik, a hason fekvő, fehér nadrágos úr kigombolja a sebesült ingjét és bort locsol a sebre. A fehér ruhás nő mesterséges légzésben részesíti szájon át a fekvő, elalélt férfit. De a fehér ruhás hölgy párja sem rest, a kalapos, barna nadrágos férfi felemeli a fehér ruha alját és alányúl a hölgynek, amíg matat, a rózsaszínű hölgy is odahajol hozzá és levéve a kalapját csókolgatja a nyakát, a fülét, a haját kócolja a barna nadrágos úriembernek, stb. A sebeket kötöző, barna zakós férfi meggondolja magát, abbahagyja a doktori tevékenységét és a rózsaszínű hölgyet kezdi vetkőztetni. Leveszi először a szoknyát, persze még több réteg alsószoknya hátra van, majd a blúzát, a lady enged a kísértésnek és enyeleg, majd végül a melltartó is lejön. A barna nadrágos férfi közben ugyanezt tesz a fehér ruhás hölggyel, aki időnként abbahagyja a lélegeztetést és odatartja magát a másik férfinak. Erre a halott is fölébred megragadja a borosüveget és megissza a maradék rizlinget és megrázza a fejét és nézi a jelenetet. A gyilkos fegyver a fűben hever de az áldozat egyszer csak megpillantja és fölveszi. Megcélozza a bokornál magába roskadt ellenfelét, de hatalmas villámlás csap a bokorba és mielőtt elsütné a pisztolyt, a gallyak tüzet fognak, a merénylőbe belecsap a villám. Nincs szükség fegyverre többé! Ez a felirat jelenik meg a filmszalagon. Nagy zivatar, eső és jégdarabok hullnak és sikongatások közepette a társaság minden tagja felugrál egy ponyvás teherautóra, amit közben a díszletmunkások betolnak a színpadra. A sofőr érdekes módon a villámcsapás sújtotta férfi, de már szárnyai vannak. A teherautó is szárnyakat növeszt és fölemelkedik a felhők közé. Az egyik göndör bárányfelhőn egy koala maci tart táblát, az van ráírva: FASSBINDER. A Csepel teherkocsiból kiszállnak az égben. ahol kék a fű és zöld a tenger. A fehér ruhás hölgy elkiáltja magát: a pillangó elaludt a lelkemben. A rózsaszín ruhás nő, félmeztelen, hárfázik. Közben esni kezd a hó és csörög egy Nokia telefon, aminek villog a tejfoga. A két hölgy szteppel, a négy férfi körbetáncolja őket. A háttérben a második világháború filmen megy. Tankok, aknák és szép katonaarcok. Néhány szovjet tiszt térképet tanulmányoz a pálmaágakkal álcázott frigysátorban. Valakit épp holtan vonszolnak a lövészárok mélyén. Épp tizennyolc éves lehet, szőke német tiszthelyettes. Sár, vér és játék. Énekli a fehér ruhás szubrett. A vas-sisak lecsúszik, A katona haján bogáncs. A felirat a zubbonyán azonban tisztán látszik: KEGYELMET KÉREK A NÉZŐKTŐL. A RECEPCIÓ MEGHALT. A rózsaszínű ruhás primadonna Marlene Dietrich egyik dalát énekli. A barna nadrágos férfi a fehér ruhás nőt vetkőzteti immár teljesen meztelenre. Közben a háttérben kitűzik a Reichstagra a szovjet lobogót. A színpadra pedig beengednek harminc komondor kutyát és betolnak étkezőkocsin harminc nyitott laptopot. Mindegyiken a háború folyik. Közben a hölgy egyre hangosabban dizőzködik. A rlrfiak kezdik visszaadni a nőkre a ruhákat, akik szó nélkül szót fogadnak. A szemük se rebben.