HTML

Kis Magyar Dekameron

Az Unió Film és a Litera közös projektje.

A LITERA SZERZŐI

IMPRESSZUM

Nagy Gabriella és Szekeres Dóra projektfelelősök.

Kapcsolat:

magyardekameron@gmail.com

litera@litera.hu

Utolsó kommentek

Friss topikok

2010.03.10. 14:11 magyardekameron

Horváth Lajos: A bosszú

Címkék: horváth lajos

A JFK repülőtéren, New Yorkban 1997. március 28-án sem zajlott az élet másképp, mint bármely más napokon, gépek érkeztek-indultak, utasok jöttek-mentek. Ez utóbbiak között több híresség is akadt, ezek nem kerülhették el az autogramm vadászokat. Így járt Kós Lajos, az egykori magyar válogatott labdarúgó is, aki 1977-es disszidálása után az USA-ban telepedett le, és sikeres vállalkozásai eredményeképpen – amerikai szinten is – milliárdos lett. húsz év után tartott szülőhazájába, Dr. Ulmann Károly ügyvéd társaságában. A fiatal ügyvéd rokonainál járt New Yorkban, s most nagyon boldog volt, hogy gyermekkori bálványával együtt utazhat Budapestre. A gép még szinte el sem indult, máris érdeklődött a disszidálásról, mert arról nagyon homályosan tudósított azidőtt a magyar sajtó. Kós némi fájdalommal a szívében, mégis mosolyogva elégítette ki a fiatalember kíváncsiságát.

Pályafutása csúcspontján dél-amerikai túrára utazott a Ferencvárossal, Mónikát, Vajkán élő menyasszonyát barátaira „bízta”.Ők egy részeges házibulin leitatták a lányt, s Rátkai László, a többi „jóbarát” segítségével megerőszakolta. A hazaérkező Kós döbbenten tapasztalta, hogy a lány meg sem ismeri, beleőrült a szörnyű aktusba. Kós rettenetes bosszút forralt, de meglepődve tapasztalta, hogy lépten-nyomon falakba ütközik (híres labdarúgó volta ellenére ), sőt hamarosan ellene indulnak támadások, melynek végén az FTC-ből is eltávolították. Látta, Magyarországon nincs maradása. Kalandos úton, Jugoszlávián keresztül Nyugatra szökött. Ott, konkrétan Belgiumban játszott, még BEK döntőt is a Wembley stadionban ( a magyar sajtó megrökönyödésére ), majd Amerikába települt át. És most mi vezérli?, érdeklődött az ügyvéd. „A bosszú! Ez éltetett húsz esztendőn keresztül.”

Kós a Hiltonban szállásolta el magát, s már az első este „találkozott” Rátkaival: a TV-t bekapcsolva elhűlve látta, hogy ellensége a Parlamentben szónokol, mint országgyűlési képviselő. Az elkövetkező napokban a jelenet többször megismétlődött. A beszédek ugyanazon témáról szóltak, a cigányokról, hogy mennyi mindent tettek a magyar hazáért. A TV képernyőjén is átszűrődött, hogy a beszédeket Rátkai enyhén illuminált állapotban adja elő. Kós Dr. Ulmanntól – kivel tartotta a kapcsolatot – megtudta, hogy Rátkai beszédeit az ügyvéd barátja, Havasi Balázs író írja, jó pénzért, mert „az irodalomból Magyarországon nem lehet megélni, csak egyeseknek”. Az író és az ex futballista összebarátkoztak, megegyezés született, hogy Havasi könyvet ír Kósról.

Havasi révén Kós mindent megtudott a Rátkai családról. Rátkait semmi más nem érdekelte a világból, mint a hatalom, a vele járó villogás, valamint a pénz. Előbbit megkapta a Parlamentben, a médiában, utóbbiért nem kellett mást tennie, mint különböző papírokat aláírni, lepecsételni, s fölvenni a jutalmat. Felesége nálánál is nagyobb alkoholistává vált, kábítószer függővé, valamint szex őrültté. Utóbbi téren a franciás szerelem híve lett. Eleinte ódzkodott a dologtól, míg soros szeretője napokig nem adott neki inni, végül borba mártott péniszét kínálta az asszonynak, ki mohón kapott az alkalmon, s ezek után olyannyira a „franciázás” híve lett, hogy Lady Jane néven rendszeresen írt egy újságba kalandjairól. Volt egy fiúk, aki egyre inkább elhidegült szüleitől, mint naplójába írta, jobban tetszett neki a szegénység szabadsága, mint a luxus nyomora.

Kós megismerkedett az egyik szomszéddal, Hilda grófnővel is, aki ősi arisztokrata családból származott, s ki nem állhatta Rátkaiékat. Lajost rögtön a szívébe zárta, aki virágot vitt neki, kézcsókkal üdvözölte. Ettől már rég elszokott. Egy látogatása alkalmából Lajos megkérdezte, járt-e már a szomszédainál. „Én ilyen uborkafára tolvajlással fölkapaszkodott bugris parasztokhoz nem teszem be a lábam!”

A másik szomszédot is szerette volna meglátogatni, de a házon egy tábla lógott: ELADÓ. Kós elgondolkodott. Másnap Vajkára utazott, meglátogatta Mónikát, s szomorúan tapasztalta, hogy állapota semmit nem változott. Este elment a kocsmába, ahol pokoli hangulat uralkodott. A helybéli cigányok mulattak, aznap kaptak segélyt. Üvöltött a zene, törtek a poharak, folyt az ital. Mári és a lánya, Anikó léptek hozzá, cigarettát s némi pénzt kunyeráltak, ismerték Kóst a régi időkből, mikor Mónikához járt udvarolni. Lajos ivott és táncolt velük, majd Budapestre autózván ismételten elgondolkodott.

Másnap magához kérette Ulmannt és Havasit. Elmondta nekik, hogy van egy NAGY ÖTLET-e.Az ügyvéd és az író hatalmasat kacagtak, aztán Ulmann munkához látott. Néhány nap múlva a rózsadombi ház Kós tulajdona lett, amit ő bérleti szerződéssel odaadott Márinak és Anikónak…

A cigányok beköltözése a villába először értetlenséget szült, aztán döbbenetet okozott, végül éktelen haragra gerjesztette a környéken lakókat, elsősorban a legközelebbi szomszédokat. Indulataikat fokozta, hogy azt sem tudták, kire haragudjanak. Első rémületükből felocsúdva felderítésre küldték saját biztonsági őreiket, kihívták a rendőrséget, értesítették a kerületi Polgármesteri Hivatalt. Mikor kiderült, hogy új szomszédaik teljesen jogszerűen tartózkodnak a Virágszál utcában, dühük egymás ellen fordult. Csak azt volt nehéz eldönteni, merre és kire lőjék gyalázatuk méregbe mártott nyilait…

A cigányok semmit nem érzékeltek az őket körülvevő felháborodásból. Két hétig ki sem tették a lábukat a lakásból, mámorosan élvezték a birtoklást, a gazdagságot. Anikó naponta háromszor fürdött, anyja két üveg ital elfogyasztása között a pénzét számolgatta, s ha néha elszámolta magát, káromkodott egy nagyot – és felbontott egy újabb üveget, elégedetten gondolva arra, hogy nincs rászorulva az üvegvisszaváltásra. Márinak különben nem a ház szépsége, hanem nagysága tetszett igazán. Sűrűn mondogatta Anikónak, hogy utoljára akkor járt ilyen „nagy helyen”, mikor meglátogatta első emberétől származó fiát, Kandisznót a szegedi Csillag börtönben, ahol életfogytiglani büntetését töltötte gyilkosság miatt.

Kós Lajos többször meglátogatta őket, s elégedetten állapította meg, hogy jól érzik magukat ( kissé félt , hogy majd hazakívánkoznak Vajkára ), s külön tetszett neki, hogy a Virágszál utcában nőttön nő a nyugtalanság és a feszültség. Az utcabeliek egyikének eszébe jutott, hogy köztük él egy országgyűlési képviselő is, forduljanak hozzá. Föl is keresték Rátkait, aki udvariasan, étellel, itallal és könnyű kábítószerrel kínálta őket, de sajnálkozva közölte, hogy nem segíthet, mert ő képviseli a cigányokat a Parlamentben. A tárgyalás közben Rátkainé és Opata ( a küldöttség egyik tagja, a környék Casanovája) között gyengéd szálak kezdtek szövődni.

Kós arra bíztatta védenceit, hogy tevékenységüket terjesszék ki a városra is, a lényeg, hogy minden helyzetben úgy viselkedjenek, mintha Vajkán lennének! Anikóék teljesítették a kérést, először a környéket, majd a várost kergették őrületbe természetes viselkedésükkel. Mivel helyismeretük nem volt, mindenhová taxival jártak. A taxisok segítségével megismerkedtek a budapesti romákkal, egyre több új barátra tettek szert, s nem is sejtették, hogy a Virágszál utcában már az eget csapdosták az indulat és gyűlölet hullámai.

Ez akkor tetőzött, mikor Máriék nagy bulit csaptak, s a pesti haverokon kívül meghívták az otthoni szabadlábon lévő rokonokat és barátokat. Élő zene és gépzene tépte az utca lakóinak idegeit. Mári Hilda grófnő kerítésénél szeretkezett Dögevővel, állva, mert közben cigarettázni akart. Az ablakból mindezt végignéző Hilda elmormolta a Miatyánkot, rögtön ott kezdve, hogy „szabadíts meg a gonosztól”, majd föladott egy hirdetést, miszerint a háza eladó, pedig azt nem is látta, hogy aktus után Mári behányt a kertjébe. Az ő házukba időközben mentő érkezett, mert Anikó, aki egy gádzsó fiúval bújt be az egyik bokorba, megharapta a fiú farkát, akit orvosi beavatkozásra kellett vinni. A gádzsó fiú Rátkaiék fiának, Bálintnak a barátja volt. Bálintot Anikó hívta meg a buliba, mert szerinte a fiú paraszt létére olyan rendes, hogy bevenné cigánynak is. Opata nem bírta idegekkel a ricsajt, átment a buliba, ordibált, mire a cigányok egyszerűen kidobták az utcára. Sántikálva Rátkaiékhoz ment, akiknél éppen „állt a bál”. A házastársak mindennek elmondták egymást, Lady Jane különösen akkor lett hisztérikus, , mikor megtudta, hogy a fiúk is a szomszédban tartózkodik. Opata, nem törődve a szituációval, kerekperec megkérte Rátkait, hogy vegye be az egyik üzletébe, ahol minimális a kockázat, és maximális a haszon. A férfi kidobta a „vendéget”, az asszony kikísérte, s rögtön a sliccén matatott. Opata agyában ördögi terv született..

Kós elégedett volt az eddigi eredménnyel, de tovább szőtte a bosszú fonalait. Megkérte Havasit, hogy egy olyan beszédet írjon Rátkainak, ami nem cigánypárti, ellenkezőleg: kifejezetten cigányellenes. Havasi megírta. Rátkait megint hívják „támogatói”, s újabb papírokat íratnak alá s pecsételtetnek le vele. Mosolyogtak, de nem tudták, hogy beszélgetésüket Rátkai titokba magnóra vette, s otthon betette zenei kazettái közé. Ugyanezen idő alatt készült egy másik – szintén titokban felvett – magnófelvétel is. A ravasz Opata kocsikázni vitte az asszonyt, megjátszotta a hősszerelmest, és szeretkezésüket rögzítette. Másnap fölkereste Rátkait s egyszerűen megzsarolta. Rátkai kényszeredetten fizetett a kazettáért, s az általa felvett mellé helyezte. Két nap múlva bement a Parlamentbe, s félrészegen felolvasta Havasi Balázs szövegét, illetve felolvasta volna, mert 8-1O mondat után levezették a pulpitusról az ellenzék füttykoncertjének közepette.

Tudta, hogy pályája kettétört, „támogatói” fel fogják áldozni, mint sakkban bármely bábut. Már csak élni akart, már csak a kazettában bízott. De ezzel is elkésett. A felesége, aki már évek óta nem hallgatott magnót, most kíváncsi lett egy Rolling Stones kazettára, melyen az együttes közismert emblémája, a kiöltött vörös nyelv látható ( Opatára gondolt, kit „azóta” nem látott. Rolling Stones helyett előbb az Opata által készített, majd a férje által felvett került a kezébe. Meghallgatván őket, összedőlt benne az a bizonyos világ. Fiatal korában nagyon okos lány volt, de már évek óta nem volt szüksége rá, hogy gondolkodjon. Most módszeresen rakta össze a mozaikkockákat. Látta a TV-ben és az újságokban Kós Lajost, és látta azt is, hogy néhányszor meglátogatta Hilda grófnőt. És sejtette, hogy miért jött haza Amerikából. Búcsúlevelet írt, majd feladott egy apróhirdetést ( A HÁZ ELADÓ ), eladóként Bálint fiát nevezte meg. A kazettákat becsomagolta és megcímezte a Hiltonba: Kós Lajosnak és Dr. Ulmann Károlynak. Aztán elővette gyógyszereit, vagy 3O-4O darabot. Aztán egy üveg konyakot. Aztán bevette a gyógyszereket. Aztán addig ivott, míg el nem sötétült előtte a világ…

Rátkai Lászlót másnap tartóztatta le a rendőrség. Felesége halála miatt kíméletesen bántak vele. Az egyik nyomozó a fia után érdeklődött, Rátkai mondta, nem tudja, hol a fia. Az egyik utcabeli ( némi kárörömmel ) azt javasolta a nyomozónak, hogy érdeklődjön a „cigányházban”. A nyomozó csak Márit találta otthon, aki közölte vele, hogy Bálint elment Anikóval. Hová?, érdeklődött a nyomozó. A rosseb tudja, mondta Mári, s pökött egy hegyeset. Egy vándorcirkuszos bandával mentek el.

Kós és Havasi látta az elvonuló vándorcirkuszosokat, s velük a két fiatalt. Az író megkérdezte Kóst, hogy elégedett-e, mire ő azt felelte, hogy igen, elégedett, de nem boldog. Legszívesebben ő is azon a kocsin ülne. Havasi Balázs író volt – megértette.

Kós amerikai barátait is felhívta, kik ittléte óta sűrűn érdeklődtek, hogy áll a bosszú. Közölte velük, hogy a bosszú teljes, nagyon is teljes. Ők is megkérdezték, hogy elégedett-e. Nekik is azt felelte, hogy elégedett, de nem boldog. A cirkuszos kocsiról nem szólt, azok úgysem értették volna. Viszont mondta nekik, hogy van két ház eladó az övé mellett, s megadta nekik Dr. Ulmann Károly címét és telefonszámát.

Néhány hét múlva a két gazdátlan házat két amerikai úriember vásárolta meg, majd pár nap múlva bérbe is adta. Az egyik házba arabok, a másikba kínaiak költöztek be…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Appendix

 

 

Nagyon kapóra jött nekem ez a pályázat, mert egy olyan regényen dolgozom ( 8-1O napnyi munka van hátra ), mely eleve képekre épül, tulajdonképpen írás közben már filmben gondolkodtam. Ha a Kiadónak nem jön közbe semmi, a Könyvhétre meg is jelenik a regény. MORETÓRIUM lesz a címe, 3 részből áll: Menekülés, Visszatérés, A bosszú.

Ebből a regényből írtam ezt a 3 oldalas filmnovellát. Nagyon nehéz volt, mert ami a regényben 1 fejezet, a filmnovellában 1-2 mondat. Ám 3 oldal az 3 oldal, így szólt a kiírás.

Mindenesetre megírtam ( összesűrítettem ), elküldtem, a többi Önökön múlik.

 

 

 

 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kismagyardekameron.blog.hu/api/trackback/id/tr621828501

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

james_cagney 2010.03.13. 14:14:52

Elso problema: nem filmszeru a jelenlegi iras. Masodik problema: nem lehet kis koltsegvetesbol leforgatni (lasd a kiirast). Harmadik problema: annyira cselekmenydus, hogy kovethetetlen.
süti beállítások módosítása