HTML

Kis Magyar Dekameron

Az Unió Film és a Litera közös projektje.

A LITERA SZERZŐI

IMPRESSZUM

Nagy Gabriella és Szekeres Dóra projektfelelősök.

Kapcsolat:

magyardekameron@gmail.com

litera@litera.hu

Utolsó kommentek

Friss topikok

2010.03.16. 20:25 magyardekameron

Csibi Ákos: Boldogság a cilinderből

Címkék: csibi ákos

Csinos, középkorú nő áll a konyhában egy fazék felett, lehajtott fejjel. Szipog, sír és egy könnycsepp a fazékba hullik. Lassan kavargatja a fazék tartalmát, látszik rajta a szomorúság. Mikor fejét felemeli, vékony seb húzódik a szája sarkán. A konyhán, berendezésén, és a nő öltözékén, egy középosztálybeli jómódú család élete tükröződik. Megterít, két főre, majd leül az egyik terítékhez, és csendben vár. Ekkor egy marcona alkatú férfi lép a konyhába, a férje. Az asztalhoz ül, és csendben esznek, ám perceken belül a férfi, mély hangján ennyit kérdez: „Ital?” Mire a nő némán feláll, és egy üveget helyez az asztalra. Az ebéd folytatódik.

A férfi az ebéd után a nappaliban ül. A kanapé és a tévé előtt egy dohányzó asztal helyezkedik el, melyen egy laptop van. A férfi szorgosan dolgozik a számítógépen. Néha telefonál, látszik fontos ember, üzleti ügyeit komolyan veszi. Közben az ebédnél látott üveg van mellette és gyakran iszik belőle. A nő megnézi a postát. Leveleket és reklámújságokat lapoz a kezei között, mikor egy szórólap esik azok közül a földre. A szórólapon nagy betűkkel ez áll: „Varázslatos bűvész show pénteken a Kossuth színházban” A nő pár másodpercig meredten bámul a lapra, majd visszahelyezi a levelek és a reklámújságok közé, a pakkot pedig beviszi a férjének az asztalra. Némán elé rakja, a férfi pedig észreveszi a szórólapot, majd nagy nevetésbe kezd. Arról beszél a feleségének, hogy mekkora mulatság lehet ez, gyerekkorában mennyire rajongott a bűvészekért, nagyon jó lenne elmenni rá. A nő kényszeredett mosollyal az arcán annyit felel: „Persze drágám, jó mulatság lesz!”

Este a nő ül a kanapén. Egyedül van. A tévé halvány fénye megvilágítja arcát, sír, és szájáról egyik kezével vércseppet törölget, míg a másik kezében egy konyhakést szorongat olyan erősen, hogy a csontjai szinte kifehérlenek a bőrén keresztül. Zihál, kapkodja a levegőt. Megcsörren a telefon, elejti a kést, és hirtelen kapja fel a kagylót. A vonal másik végén lévő hangot nem hallani. A nő törölgeti hevesen a könnyeit, mintha figyelnék őt, és igyekszik zaklatottságát elrejteni az elől akivel beszél. Szabadkozik, és arról beszél, hogy minden rendben van, kicsit elfoglalt mostanában. A beszélgetés után tovább sír, közben a kezében meggyűrődik a szórólap, mely a pénteki műsort hirdeti.

A nő és a férfi készülődnek pénteken. Elegánsak, csinosak. A nő kisestélyit, a férfi öltönyt visel. Csokornyakkendőjét a nő köti meg, és mikor kicsit szorosabb lesz a férfi keze ökölbe szorul, a nő pedig alig láthatóan megremeg, de nem történik semmi. A férfi mosolyog a nőre és láthatóan izgul, miközben tárcáját keresi a lakásban, dúdol egy ismeretlen dallamot, közben arról mesél a feleségének, hogy mennyire várja az estét. „Fantasztikus lesz! Tíz évesen láttam utoljára bűvészt.” A nő csak helyesel, miközben a szomszédos szobában sminkeli magát. Mereven néz a tükörbe, és a smink befejeztével egy patkányméreghez hasonló tubust rak a retiküljébe. Egy pillanatra lemerevedik, majd gyorsan lecsukja a táskát. Erőltetett mosoly ül az arcára, és így megy a férjéhez, aki örömtől ittas arccal, gyermeki rajongással kérdezi tőle: „Indulhatunk?” Elindulnak.

A szíünpadon sötétség uralkodik. A nézőközönség tagjai egytől egyig elegáns öltözetükben, feszülten várják az előadást. Néma csend uralkodik a helyen. A férfi felesége mellett, ül. Asztaluknál egy üveg bor áll, mindkettőjük előtt egy teli pohár. A nő gyakran pillant a férfi poharára, de tekintetét hamar elkapja, és a sötét színpadot kémleli, mint a többiek. A férfi fészkelődni kezd, és odasúgja a nőnek, hogy lehet műsor előtt kimegy a férfi mosdóba, a nő szemei pedig erre elkerekednek, és egyik kezét óvatosan a retiküljébe csúsztatja, de mielőtt bármi történne füst önti el a színpadot, és egy frakkos, kalapos férfi jelenik meg a felhők között. Apró szakálla, és vékony bajsza furcsa mosolyt rejt, és udvariasan köszönti a közönséget. Perceken belül leveszi cilinderét és egy nyulat húz elő belőle, mely elrohan a színfalak mögé. „Elnézést a klasszikus tréfáért, ígérem a műsor további része izgalmasabb lesz. Ma este ugyanis a varázslatok masszáját öntöm a lábuk elé, melybe önök elmerülhetnek. Kezdjük el...” Ezekkel a szavakkal kezdődik a műsor, a közönség pedig láthatóan vidám, és izgatott. Jobbnál jobb varázslatok, és trükkök kerülnek terítékre. A férfi izgatott és minden bűvész trükk végén erőteljesen tapsol, és nevet. Az este végén a bűvész bejelenti, hogy szüksége lesz egy segítőre. Miközben egy csinos hölgy, egy koporsót gurít a színpadra. A közönség sorait félhomály fedi, de ekkor egy reflektor a férfit világítja meg. „Uram, segítségemre lenne, az utolsó mutatványnál?” A férfi örömmel bólint és felsiet a színpadra. Rövid bemutatkozás után a bűvész elnézést kér a koporsó morbid voltáért, és bejelenti, hogy megpróbálja eltüntetni a férfit, aki majd a koporsó helyett a helyére kerül vissza. A férfi a koporsóba fekszik mosolyogva és vidáman, a fedél pedig lezárul. A bűvész halkan mormol valamit, a színpad fényei elhalványulnak. A nő meredten nézi a jelenetet a közönség soraiból. Mikor a mormolás befejeződik, és a fények helyreállnak a bűvész kinyitja a fedélt, és a koporsó üres. Minden szem a nő melletti helyre szegeződik, amit újra reflektor világít meg, de a szék ugyancsak üres. Zsongás szalad végig az embereken. Nem sikerült volna a trükk? A bűvész ekkor halkan megszólal: „Hölgyeim és uraim! A varázslatok néha kiszámíthatatlanok. Hölgyem, a férje a parkolóban fogja várni. Köszönöm mindenkinek a figyelmet!” A közönség felnevet a furcsa viccen és felállva tapsolják a bűvészt aki befejezvén a műsorát elhagyja a színpadot.

A nő sietve rohan a parkolóba eltüntetett férjéhez, de többszöri körbejárás után sem leli. Halkan káromkodik. „Ez a kókler tényleg elvarázsolta” Suttogja. Percek telnek el, a férfi sehol. A nő csak áll, majd hisztérikus nevetésbe kezd. Kiveszi retiküljéből a patkányméregnek látszó tubust, elhajítja, és nevetve elhajt a kocsival. Egyedül.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kismagyardekameron.blog.hu/api/trackback/id/tr221845283

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása