Helyszín: Duna-parti söröző

Szereplők: Szajkó, Fecni, Pincér, Éva, Anna

Szajkó és Fecni 35 év körüli fiatalemberek. Gyerekkori barátok, együtt nőttek fel a Ferencvárosi aszfalton. Szajkó magas, izmos, kisportolt, enyhén kopaszodik. Fecni magas, vékony, dús, barna haja majdnem a válláig ér.

Napi kapcsolatban vannak egymással. Hetente többször is beülnek egy sörre valahová, hogy megvitassák az élet dolgait.

Nemrég érkeztek, a bejárattól nem messze egy sarokasztalnál foglaltak helyet. Szajkó kotorászni kezd a zsebében, cigarettát vesz elő. Fecnit is megkínálja. Mindketten rágyújtanak, mélyeket szívnak a cigarettából. Szajkó jókedvűen nézeget maga elé. Fecni meglehetősen gondterhelt, maga elé vesz egy söralátétet, és szórakozottan játszik vele. Jön a pincér.

Pincér: Mit parancsolnak az urak?

Szajkó: Két korsó sört kérünk, és hozzon még egy pár darab sajtos pogácsát is, legyen

szíves!

Pincér: Azonnal, uram.

Pincér el.

Szajkó: Jó lesz a sör, ugye pajtás?

Fecni: De még mennyire! Nagyon ki vagyok száradva! Na meg igazán rám fér egy kis lazítás!

Szajkó: Mi a baj, Fecnikém?

Fecni beletúr dús barna hajába és felsóhajt.

Fecni: Szar a helyzet, öregem, alig van munkám. Nem tudnál átdobni valamit?

Szajkó: Nekem sincs most túl sok, de üsse kavics, átengedem neked az egyiket.

Fecni: Mi lenne az?

Szajkó: Szoftverüzemeltetés.

Fecni: Milyen szoftver?

Szajkó: Könyvelői.

Fecni: Tudod, hogy hülye vagyok a könyveléshez…

Szajkó: Nem gáz, részletes leírás van hozzá. Megcsinálod és kész! Vagy nem kell a pénz?

Fecni: Dehogy nem kell, persze, hogy megcsinálom. Mit kérsz cserébe?

Szajkó: Várj csak, hadd gondolkodjak.

Jön a pincér, és leteszi eléjük a két korsó sört és a tányér pogácsát. Pincér el.

Szajkó és Fecni az asztalhoz koccintják a korsó alját, majd meghúzzák a korsót. Élvezettel kortyolják a sört. Közben cigarettáznak, pogácsát eszegetnek.

Fecni: Bármit kérhetsz.

Szajkó: Bármit?

Fecni: Bármit.

Szajkó: Add a feleséged!

Fecni: Hülyéskedsz?

Szajkó: Nem hülyéskedek. Szeretném kipróbálni.

Fecni: Mit jelent az, hogy szeretnéd kipróbálni?

Szajkó: Az, hogy nem örökbe kell, csak egyszer.

Fecni: Meg akarod dugni a feleségemet?

Szajkó: Igen. De mit vagy úgy oda? A barátnőidet mindig kölcsön adod.

Fecni: Az más, Éva mégiscsak a gyerekeim anyja.

Szajkó: Na és? Majd vigyázunk. Ne félj, nem lesz több gyerek!

Fecni: És ha Éva nem akarja?

Szajkó: Nyugodj meg, akarja.

Fecni: Mitől vagy ebben olyan biztos?

Szajkó: Vele már megbeszéltem.

Fecni: Micsoda?

Szajkó: Vele már megbeszéltem.

Fecni: Ezt meg hogy érted?

Szajkó: Úgy, hogy múltkor, amikor lent voltunk a Balatonon, megbeszéltük.

Fecni: Micsoda? Mikor?

Szajkó: Amikor utoljára lent voltunk, biztosan emlékszel, először marha meleg volt, aztán meg jött a vihar. Óriási zuhé volt.

Fecni: Igen, és?

Szajkó: Te és Anna még a vihar előtt lementetek a partra, és a vihar miatt ott ragadtatok

valahol.

Fecni: Igen emlékszem. Annán valami szexis fürdőruha volt. Sárga napraforgós. Fölötte meg egy átlátszó fehér póló…

Szajkó: Így megnézted?

Fecni: Hát, megakadt rajta a szemem…

Szajkó: Szóval, ti Annával lementetek a partra, aztán jött a vihar, és mi Évával valahogy összebújtunk. Istenien selymes a bőre! Ne aggódj, nem volt semmi, csak végigsimogattam és végigcsókoltam a testét. Isteni az a nő!

Amíg ezt Szajkó elmeséli, a kép előbb homályosan, majd élesen átvált, és már lent vagyunk a Balatonon. Szajkó és Éva látható a képen. A nyaralóban vannak. A háttérben halk zene szól, amit időnként dörgés és villámlás szakít meg. A zord idő mintha be akarna hatolni az üvegablakokon. Pezsgőt bontanak, beszélgetnek, nevetgélnek, egyre közelebb ülnek egymáshoz. Simogatni, csókolgatni kezdik egymást. Egy idő után elcsendesedik a vihar. Éva végigsimítja Szajkó arcát, feláll, és leül a vele szemközti fotelba. Újra megvan közöttük a három lépés távolság.

Fecni: És aztán?

Szajkó: Aztán semmi! Abban maradtunk, ha legközelebb kérsz tőlem valamit, ő lesz a cserealap.

Fecni: A dög. Hát ezért mondta, hogy beszéljek veled, hátha tudsz valami munkát…

Szajkó: Te, Fecni!

Fecni: Mondjad!

Szajkó: Holnapután ki kellene ugranom Bécsbe. Odaadod a Scudo-t?

Fecni: Persze, vigyed. Mikor jössz érte?

Szajkó: Kedd este, nyolc után. A puntót otthagynám a házatok előtt.

Fecni: Te, Szajkó!

Szajkó: Igen?

Fecni: És mit adsz cserébe?

Szajkó: Bármit, amit kérsz.

Fecni: Bármit?

Szajkó: Bármit.

Fecni: Adjad Annát!

Szajkó: Micsoda?

Fecni: Annát kérem. Múltkor kipróbáltuk egymást a parton. Tudod, amikor jött a vihar elkezdtünk szaladni hazafelé, de pillanatok alatt átáztunk! Aztán dörgött, meg villámlott, úgyhogy bementünk a Harcsa fogadóba és megittunk egy felest. Attól valamennyire átmelegedtünk, úgyhogy ittunk még egyet. Anna kipirult, gyönyörű volt és kívánatos. Kivettünk egy szobát és őrült nagyot szeretkeztünk. Kell nekem az a nő!

Szajkó: Örökbe?

Fecni: Tudom, hogy nem adod örökbe, de legalább még egyszer! Nem akarom a hátad mögött csinálni…

Szajkó: Jó, még egyszer a tiéd lehet.

Fecni: Haver vagy! Igazi haver vagy!

Szajkó: Józsi! Fizetek.

Odajön a pincér, leteszi a számlát, Szajkó fizet. A pincér meghajol, megköszöni a borravalót.

Szajkó: Ide figyelj, holnap találkozunk ugyanitt, elhozom a szoftveres papírokat. Jövő hétfőn kezdesz, rendben?

Fecni: OK. Akkor holnap ugyanitt!

Szajkó: Holnap ugyanitt.

Egymásnak ütik a tenyerüket, mindig így búcsúznak el egymástól. Elnyomják a cigarettát,

felállnak és távoznak. Becsukják maguk után az ajtót.