HTML

Kis Magyar Dekameron

Az Unió Film és a Litera közös projektje.

A LITERA SZERZŐI

IMPRESSZUM

Nagy Gabriella és Szekeres Dóra projektfelelősök.

Kapcsolat:

magyardekameron@gmail.com

litera@litera.hu

Utolsó kommentek

Friss topikok

2010.03.16. 18:20 magyardekameron

Kádár Piroska: Vaselemér

Címkék: kádár piroska

Andor nem az a fajta tanár, akit szeretnek a diákok, nem csak azért, mert kémiát tanít, hanem, mert kötözködő és dühöngő és cinikus, mert egyszerűen köcsög. A lányokat különösen szereti cikizni Ed Hardy-s táskájuk miatt, ami számára a gótika paródiája: koponyák, amiből nonfiguratív tekervények ölelik körül a gondos bocsokat idéző kerekded szívecskéket.

Tavasz van. Andor harmadikos gimnazista osztálya zsizseg kifelé a tanteremből. A peptid kötések magyarázásánál megint elgurult az énképe, Hannibál Lecteres tekintettel járkált dolgozatírás közben, heherészett a félig üres feladatlapokon, a bénácska válaszokon. A kémiaterem az iskola földszintjén van, rögtön az aulára nyílik az ajtaja. Andor az osztályból kilépve a tornaterem szokásos nyüzsgésébe bámul, magában máris gyűjti a fiúk-lányok későbbi cikizésre alkalmas momentumokat, ám a látvány kivételesen szemgyönyörködtető. Fiúk és lányok alakzatban, ritmusra mozognak, lépnek egymás felé majd szét, ötven kamasz himbálózik ütemre, kört alkotnak majd csillagformát – molekulaszerkezet, mormogja Andor. Középen egy idegen nő áll, az ütemet tapsolja. A jajdeszép bankett-táncra készülnek – jut Andor eszébe – fogja a naplót, és felmegy a tanáriba.

Ez a nő ismerős, nem hagyja nyugodni Andort, megkérdezi az egyik kollégát – Szilva Evelin tánctanár – ilyen névre emlékezni kell. Andor beírja az iwiw-be a nevet, tényleg csak egy van. Szilva Evelin 2002-ben érettségizett a IV. kerületi vaselemérben.

***

Andor a IV. kerületi Vas Elemér Szakközépiskolában kezdte tanári pályafutását. Egyszerű, vasbeton épület, szürke fal, rozsdás kerítés. Friss diplomás kémiatanár volt. Mint minden alkalommal, azon az ominózus órán is … na mindegy, Evelin abban az évben érettségizett, az igazgató bement az osztályhoz, őt kihívta, és elmondta, hogy próbálja csak szépen lezárni ezt az évet, semmi túlkapás. Alig egy évet húzott le a vaselemérben.

***

Andor az Északi összekötő vasúti hídon baktat hazafelé. A pesti oldalon most is vannak kutyások, nyáron még napozni is szoktak, és labdázni a vízen. Ebben a vízben?? Elmebetegek – morog. Ma betegszabadságra íratta magát. Az orvos Andor barátja.

- Labilis vagy, akár írhatunk hasmenést is. Te Andor, utálsz tanítani, akkor miért csinálod?

Erre ő persze nem válaszolt. Most aztán nem sokat mozdulhat ki, hogy ne lássák meg a kollégái vagy a diákok az utcán egészségesen.

***

Lejössz? Buli lesz holnap itt nálunk, álarcos, mindenki csupa rejtély lesz. Ha nőt akarsz, most gyere! – ez is az orvos barát. Jót tesz a buli, Andor parókát, vastag keretes szemüveget, műfogat vesz álarcnak. A buli estéje van. Lemegy a háza lépcsőin, kilép a lépcsőházból, balra fordul, negyven lépés pontosan most is, akkor kilencven fok megint balra, és fel a lépcsőn, és már ott is van, ilyen közel van ez. Becsönget, és sokáig vár, bentről zaj szűrődik ki, megy a buli, jól van – gondolja. Nem az orvos nyit ajtót, a küszöbön túl Evelin áll, arca pirosra festve, balettos ruhában, idétlenül vigyorog. Andor köhögni kezd, feltűnően lehajol, gyorsan a szájába tuszkolja a műfogat, úgy néz ki, mint egy nyomott fejű ló bokorral a fején, a paróka göndör, a szemüveg óriási, a műfogtól a szája körüli bőr szinte túlnyúlik az orra vonalán.

- Minek öltöztél? – kérdezi Evelin bemutatkozás helyett.

- Milyek, na esz asz – selypíti Andor túlméretezett fogai alól

Andor beszédül az ajtón, sört kér, a lakásban sötét van, néhány lámpa villog. Megjelenik a barátja.

- Andooor! Na, találkoztál vele? A balettos csajjal, igen. Neked hívtam át, ma költözött a házba. Jól néz ki és nem depressziós típus. Na mi van? Az ilyen picsákat mindig fel szoktad szedni.

- Neam pitya.

- No-no, de baromi komoly vagy. Na jól van, bulizz haver, és majd találkozunk. Jó ez a fog!

Tényleg szép Evelin, de jobb lenne, ha a tanári szobában másnap nem a buliból ismerne rá. A lakásban táncoló, ölelkező alakok imbolyognak. Andor kimászik a földszinti ablakon, negyven lépés, aztán jobbra és fel. Evelin akkor találja meg a nyitott ablakot a kisszobában, kimászik ő is. Meglátja, utánamegy és becsönget Andorhoz.

- Szia

- Fhia

- Nem veszed ki? A fogat.

- Neam.

- Nem jössz vissza?

- Neam.

- Akkor hadd menjek be kicsit, hűvös van.

- …

- Akarsz táncolni, itt kint?

- …

- Hát jó, akkor szia! Jó éjt!

- Ió éj!

Ááárghhh! Andor kitépi szájából a műfogat. Micsoda csaj lett ez?! Most visszamegy és felszed valakit. Faszom. Csöngetnek megint.

- Szia

Andor bedobja a műfogat.

- Fhia

- Hehe, miért csinálod ezt? Mindig hordod? Ugye van, amikor nem? Valami bajod van a szájjal? Hihi

- Fhityi, hatyá vékjén, neam fhatyoh jóal

- Oké-oké, csak gondoltam, mégis bemutatkoznék, Geri mondta, hogy az iskolában tanítasz

- Fhaszhom

- Hm?

- Fhemmi

- Figyelj, bár nem is tudom, hogy tegezhetlek-e, csak meg akarom mutatni, milyen táncokat tanítok, a tanári kar többsége ellenzi az órákat, hogy nem is kell, mert mindenkinek volt tantervi táncórája a testnevelés részeként, de szerintem ez nem elég ahhoz, hogy egy épkézláb táncot, sőt koreográfiát elő tudjanak adni. Gyere ki, és megmutatom, mire gondolok

- Nyaaa

Evelin kirángatja az utcára, és táncolni kezdenek. Andor a tőle megszokott erőteljes (jóindulattal latinos) temperamentumával táncol, Evelin egyre jobban belelovallja magát. Ki hitte volna? Tánc után éjszakai sétára mennek, beülnek egy éjjel-nappali cukrászdába, felmennek az éjszakai Várba, majd vissza. Andor szájában végig ott a műfog. Új embernek érzi magát, és valójában az is. Itt egy nő, akivel találkozni sem akart, mégis egészen felszabadult mellette. A paróka, a szemüveg, a műfogak, ennyi elég is lenne, hogy elszakadjon mindentől, ami a háta mögött van? Evelin szerelmes szemekkel táncol körülötte, szinte hihetetlen, hogy így bejön a lánynak ezzel a nevetséges külsővel.

Visszamennek Andor lakásához. Andor teljesen rákattan a csajra, de az még körbe futkos, mindent megnéz, és:

- Vedd ki végre

- Hjó-hjó (műfog kicuppan) látod, most már szabad…

- Várj.

- Mi az?

- Csak várj. Most olyan furcsa

- Mi?

- Olyan… más lettél.

- Naná, most már nem úgy nézek ki, mintha az óriás lepényhal belepetézett volna a számba.

- De nekem tetszett. Kedves volt.

- Ühm? Megijedtél? Na, most ne mondd nekem, hogy a lófejem jobban tetszett!

- Tedd vissza egy kicsiiiit!

- Ööö, hát jó.

Andor Evelin fölé hajol, a nagy fogak mellett kicsordul a nyála.

- Hityu, ity neam tyutlah mekcoakoali

- Mi van? Hát akkor vedd ki. Ez van, jobban tetszettél előbb, de ha ordibálsz, elmegyek. Nem találkoztunk … már? De-de, már tudom is! A vaselemérből!

Így ismeri fel Evelin Andorban bunkó, középiskolai kémiatanárját. Rettentően sajnálja, hogy Andor valójában nem az a mulya, nagyfogú srácküllemű pasi, akivel táncolt, bár tudja, hogy csak álarc volt, a felismerés letaglózza

Ez hát a helyzet. Andor hiába változtatta el a külsejét, és kedvelték meg egymást így, a lány csak ebbe az álarcba szeretett bele, s a valódi Andor nem kell neki, sőt, egyenesen iszonyodik tőle.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kismagyardekameron.blog.hu/api/trackback/id/tr471844803

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

piroskadar (törölt) 2010.03.16. 20:10:00

A második bekezdés elején az a HaHh nincs benne az eredetiben.
süti beállítások módosítása