Nyár. Férfi és nő egy balatoni strandon. Láthatóan rosszkedvűek, kihűlt házasság benyomását keltik a külső szemlélőben. Labda repül a képbe, a nő ingerülten odébb taszítja. Gyerekhang, elnézést kérnek tőle. A nő káromkodik. A férfi arcán fintor, a nőnek szól. Új kép, megint ők egy borospincében. A férfi bort kóstol, a pincetulajdonos beszél neki a borairól. A nő unottan várakozik. A borász megemlíti, hogy ezen a környéken már a rómaiak is termeltek bort és a legenda szerint a föld alatt feltáratlan járatok húzódnak. A nő grimaszt vág a tulaj szavait hallgatva. Amikor megkínálják borral, visszautasítja. A gazda tréfásan a férfi fülébe súgja, hogy az ő borától tüzesebb menyecske volna. Este vacsoránál a panzió teraszán ugyanaz a feszültség és csend. Miután ágyba kerülnek, a férfi próbál közel férkőzni a nőhöz, de a nő kijelenti, hogy fáradt, aludni akar.

Másnap ismét a vízpart, férfi és nő. Vitatkoznak. A férfi arról beszél, utál tétlenül feküdni a parton. A nő figyelmezteti, hogy ez a nyaralás utolsó napja, nem szeretné a maradék időt pincékben tölteni. A férfi dühösen sétálni indul. Visszatér a pincészethez, ahol a bort vette. Poharazgatnak a tulajdonossal. Később részegen távozik, eltéved. Öreg, használatlan pincék mellett támolyog, megbotlik, elterül a földön, mély álomba merül. Amikor felébred, éjszaka van. Vizelni kezd egy félreeső helyen és a föld váratlanul beomlik alatta. Szűk helyiségben ocsúdik fel. A holdfényben látni, hogy ez egy régi, betemetett pince. Észreveszi, hogy egy falba vájt üregben különös formájú tárgyak hevernek. Mintha régi agyagkorsók volnának. Megfogja az egyiket, kicsúszik a kezéből, lezuhan a kőre, összetörik, a darabjai körül vörös pocsolya. Lehajol, szemléli a folyadékot, megszagolja. Arcán a felfedezés öröme. Kiemel egy másikat, kimászik a föld alól, elhagyja a pincét. Másnap reggel csomagolnak a panzióban. A férfi próbálja elmesélni a nőnek, milyen különös álma volt éjszaka, a nő dühösen felszólítja, nézzen körül rendesen, nehogy valamit itt felejtsenek. A férfi egy ruhaneműbe göngyölve megtalálja a tárgyat, amelyre éjszaka bukkant a betemetett pincében.

Férfi és nő átlagos lakásban. A nő egy barátnőjével a számítógép előtt ül és mutogatja neki a nyaraláson készített fotókat. A férfi borral kínálja őket, próbál belesimulni a társalgásba, de látszik, felesleges a jelenléte. Kilép a lakásból, elindul lefelé a lépcsőn. Társasház alagsora. A pincében előkotorja a nyaraláson talált tárgyat, fotókat készít róla.

Kávézó. Belép a férfi és mintha titkos találkozóra érkezne, felméri a terepet, majd leül egy szakállas úr mellé. Üdvözlik egymást, barátok lehetnek. A barát előveszi táskájából a tárgyról készített képeket. Elmondja, hogy ez egy római kori cserépkorsó, mely az ókori Pannóniában alkoholos italok tárolására szolgált. De szakvéleményt csak azután adhat, ha megvizsgálta. Ehhez szükség volna a tárgyra, vagy annak egy darabjára. Szóhasználata alapján feltehetően régész. Közli, hogy ez óriási felfedezés, még egyetlen példányával sem találkoztak, be kellene szolgáltatnia egy múzeumnak. A férfi megköszöni az információt és elmegy. A régész sértett arccal néz utána.

Ismét társasház pincéje. A férfi kalapáccsal óvatosan lekoppint egy kis darabkát a korsóból. Amikor visszatér a lakásba, a nő aludni készül. A férfi megpróbál közeledni hozzá, de megint elutasításban részesül. A nő durva hangnemben felszólítja, hogy menjen vissza a pincébe a boraihoz

Újra a lakásban. Csengetnek. Az ajtóban a férfi régész barátja. Ő és a férfi letelepednek a a konyhában. A régész izgatottan beszámol arról, hogy a szénizotópos elemzés során kiderült, a vizsgált darabka égetett agyag és körülbelül két ezer éves. Tehát kincs lapul a férfi birtokában, amelyet pénzzé tehet és utána elhelyezik majd egy múzeumban. A férfi felveti, hogy talán bor is található benne. A régész kételkedik. Szerinte elképzelhetetlen, hogy egy bor túléljen két évezredet. Közli, hogy egy üzletember rengeteg pénzt ajánlott érte. A férfi elgondolkodik az ajánlaton, mégis azt feleli, egyelőre nem akar megválni tőle.

Megint a társasház pincéje. A férfi beleteszi az agyagkorsót egy szatyorba, fűrészt vesz elő. Halk léptekkel visszatér a lakásba, látszik, hogy szeretné elkerülni a találkozást a nővel. Ám a nő megjelenik az előszobában. Veszekedni kezdenek. A nő azzal gyanúsítja, hogy félrelép, a férfi tagad. Előveszi a korsót, lerakja az asztalra és azt mondja: bemutatom a szeretőmet. Elmeséli neki, hol találta, mit tartalmazhat és mennyit érhet. A nő hitetlenkedik, de a tárgy értéke érdeklődést ébreszt benne. Azt javasolja, adják el, vehetnének az árából egy nagyobb lakást. A férfi azonban úgy dönt, megkóstolja, ami benne van. Újra kirobban a vita. A nő szerint, ha két ezer éves, mérgező baktériumok lapulhatnak a folyadékban. A férfi nevet és megjegyzi, ha ókori bor, faunná is változhatnak. Végül elfűrészeli a korsót a nyakánál. Vörös folyadék bugyog belőle, áttölti a tartalmát egy üres palackba. Megállapítják, hogy valóban olyan, mint a bor, csak sűrűbb és vörösebb. Poharat ragadnak, a nő még korholja a férfit, de bosszúsan ő is kortyol belőle. Ízlik nekik, először a történet során egymásra mosolyognak. A nő azonban hamarosan izzadni kezd, az arca kipirul. Idővel a férfin is hasonló élettani jelek mutatkoznak. Nyilvánvaló, hogy mindezt a bor okozza. Beszámolnak egymásnak arról, mit éreznek. A szívverésük felgyorsult és a testük mintha lángba borult volna, bizonyára lázasak. Félelem lesz úrrá rajtuk, töprengenek, talán mentőt kellene hívni. A nő ekkor hevesen szájon csókolja a férfit. A férfi először nem tudja, mire vélje a viselkedését, majd ugyanolyan vadul ráveti magát a nőre. Szenvedélyes szeretkezésbe kezdenek.

Újabb nyár, férfi és nő egy balatoni nyaraló kertjében. Egy árnyékos fa alatt mózeskosárban csecsemő alszik. Beszélgetnek. Egészen más, szeretetteljes hangnemben, mint korábban. A nő megkéri a férfit, hozzon neki egy italt. A férfi gyengéd pillantást vet az alvó babára, belép a házba. Vélhetően az otthonuk. Lesétál a pincébe szódavízért. A polcokon tucatnyi agyagkorsó hever, némelyiket a nyakánál már elfűrészelték. Rájuk pillant, mosolyog, majd indul vissza a kertbe. A távolban, a Balaton tükrén fürdőzők és vitorlások látszanak.