1.

Négytagú ír folkot punkkal vegyítő muzsikát játszó zenekar lép fel egy kisebb (közepesen lepukkadt) szórakozóhelyen.

A zenekar neve Limerick, négy férfiből és egy nőből áll. Laci, a gitáros 40 éves múlt, kissé elhanyagolt külsejű – „hétköznap” egy szakközépiskolában irodalmat és történelmet tanít; egyedül él, pár éve hagyta el a felesége. A dobos Pali, 50 év körüli, egy kis műszaki bolt vezetője, kissé elhízott, de azt gondolja, ha behúzza a hasát, még mindig ő az éjszaka császára. Fia, a 24 éves Bálint a zenekar fuvolása. Reni a hegedűs és az énekes, lassan 40-hez közeledik, kicsit már molett, de bájos az arca. Főként alkalmi fellépésekből, dalszövegírásból él (befutott zenekarok részére), ha nagyon megszorul, magán angolórákat ad, háromszor vált el, van egy kisfia. Ő a legújabb a csapatban, két hónapja lép fel velük.

Most élvezi a szereplést és a közönséget – amely bár nem jelentős számú, de legalább lelkes. Laci többször rajta felejti a szemét. A zenészek mindegyike láthatóan jól érzi magát, időről-időre összemosolyognak, egy-egy poénnal szórakoztatják a vendégeket.

Vége a koncertnek, az egyik hátsó helyiségben pihennek (itt ülnek a VIP-k: a tulaj ismerősei, a törzsvendégek; itt is van bárpult) A csapos „Mit iszik a zenekar?” kérdése költői csupán, már tölti is ki a szokott italt (nem először lépnek itt fel). Mind a négy férfi próbál valahogy közel kerülni Renihez. Laci komoly arccal magyaráz neki az ókori Róma temetkezési szokásairól, időnként félszegen – mintegy véletlenül - hozzáér a nőhöz.. Reni megosztja a figyelmét közte és a tévében futó showműsor között. Pali újabb és újabb italokat akar hozni neki. Bálint a lazát adja: arról beszél, hogy két lány odament a koncert után hozzá, hogy igyon meg velük valamit, de nem sok kedve volt hozzájuk, van neki épp elég nője. A sztori végén Renire pillant: elájult-e tőle.

Mivel nem úgy tűnik, ezért a műsort kezdi szidni.

A csapos – középkorú, magas és izmos fickó – faarccal figyeli őket, csak egyszer jön ki a pult mögül: egy tál mogyorót rak Laci és Reni elé.

2.

Újabb fellépés, ugyanott. Hangolnak. Laci Reni körül sündörög, amikor senki nem hallja odasúgja neki: beszélhetnének-e a koncert után. A színpadon érződik a feszültség: Laci többször késik egy ütemet, Pali mérgelődik ezen, Bálint röhög. Az előadás után Reni azt mondja, sietnie kell, de a csapos („Mit iszik a zenekar?”) már készíti ki az italokat, így a nő is marad még. Laci el sem mozdul mellőle, amikor Reni indulni készül, lehajtott fejjel követi. Pali gúnyos megjegyzéseket tesz: - Mi van Lovag, meg akarod védeni a hercegnőt a fenevadaktól? Nehogy aztán ő védjen meg téged!

Bálint úgy tesz, mint akit nem érdekel az egész.

A csapos elkezdi rágni a már kikészített mogyorót.

Laci és Reni sétál a sötét utcán, Laci egy öregembertől fonnyadt virágcsokrot vesz, az öreg azt mondja, ő Eliza Doolittle reinkarnációja.

3.

Újabb fellépés, más helyszín. Bálint helyett alkalmi fuvolás ugrik be. Laci boldognak tűnik, csillogó szemekkel nézi Renit, és egy-egy virtuóz(nak szánt) gitárszólót ereszt meg. A harmadik „magánszám” után Pali megfenyegeti, hogy kihúzza az elektronikus gitárját. A koncert után Pali letelepszik Reni mellé. Arról beszél, hogy van néhány dal, amit be kellene venni a repertoárjukba, mert egyenesen Reni hangjára találták ki. Laci villámló szemekkel figyeli.

Reni figyelmesen hallgatja Palit, de közben néhányszor feláll, és a pulthoz megy borért. Ezeket az alkalmakat Laci megpróbálja kihasználni és beszélni vele. (Mit akar tőled a Pali? Ne hallgass rá, tíz éve lépek fel vele, ismerem: csak egy skalpot akar) A nő megsimogatja az arcát, de visszaül Palihoz. Az egyszer csak felugrik, taxit hív, azt mondja, elviszi Renit haza, hogy még beszélhessenek a tervezett új számokról. Laci utolsó kétségbeesett kísérletet tesz, hogy megállítsa őket: - Nem kell felhívnod a feleséged, hogy később érsz haza? Pali legyint: az asszony és Bálint vidéken vannak, egyébként senkinek semmi köze, hogy mikor ér haza.

Reni és Pali kifelé menet beleütköznek egy baseball sapkát viselő férfiba: Pali szinte észre sem veszi, de Reni szeme összeakad vele – a csapos az a másik szórakozóhelyről.

Pali és Reni várják a taxit, a sarkon egy öregember (ugyanaz, mint a korábbi virágos) dinnyét árul: - Friss, zamatos a potencianövelő dinnye! 200 forint! Vegyenek potencianövelő dinnyét! Two hundred forints!

Pali odalép, és vesz egyet.

4.

Újabb fellépés, újabb helyszín.. A hangulat fagyos a zenészek között, Laci és Pali megvetően méregetik fellépés közben egymást. Bálint mintha ezt használná ki, sziporkázik, hátát Reninek vetve fuvolájával szaxofonozást imitál, a közönség nevet.

Koncert után Bálint azt mondja, sietni kell, és lelép. Laci és Pali egymással van elfoglalva: - A harmadik számnál később léptél be! - Te meg félhanggal magasabban kezdted!

Közben Reni szó nélkül elmegy. Kint Bálint várja a nőt, megkérdezi, hazakísérheti-e. Bálint egy éjjelnappaliban Baileys-t vesz, úgy tudja, az idősebb nők ezt szeretik, mondja. A boltban ugyanekkor egy férfi cigit vásárol, ők talán észre sem veszik – a csapos az, elgondolkodva néz utánuk.

5.

Újabb fellépés, ugyanabban a lepusztult szórakozóhelyen, ahol az első jelenetben. A zenekar férfitagjai próbálják „lejátszani” egymást a színpadról. Mindegyik szólózni akar, kiválni a többi közül. A közönségnek eleinte teszik, majd csodálkoznak, végül füttyögni kezdenek. Laci - szándékosan vagy véletlenül - nekimegy Bálintnak, amikor az épp elkezdené a fuvolaszólamot. Pali dobverője egy hevesebb mozdulatnál elrepül, és Laci fejét találja el. Elszabadul a pokol, verekedés a színpadon, a közönség megint örül, buli van - páran beszállnak a csetepatéba, ugyanannyian szétválasztani próbálják őket. Reni is igyekszik csitítani őket, a verekedés hevében neki is kijut egy pofon.

A zenekar tagjai sebeiket nyalogatják a hátsó VIP-helyiségben, és bocsánatkéréseket dünnyögnek egymásnak. Pali nagylelkűen felpattan: - Na, hát mit iszik a zenekar? Mit kértek? Körbenéz, hogy rendeljen a csaposnál. Ám az nincs a helyén. A pulton Reni hegedűje hever, kettétörve. Még épp látják, amint a lépcső tetején Reni és a csapos – keze a nő derekán – kilépnek az utcára.